Julcsikadaania

Ahogy elkezdődött a félév, eszembe jutott, hogy Sophinak ígértem egy rövid beszámolót a vizsgáimról. Szóval az előző félévben kettő volt összesen, mindkettő dolgozat, az egyikre vagy két hetünk volt, a másikra pontosan 5 napunk. A dolgozatokat 3-man írjuk, és a végeredményen nem érződhet, hogy hol végződik egy diák munkája és hol kezdődik egy másiké. Ez elég szoros csapatmunkát követel, a teamwork készség elsajátítása nem titkolt célja a rendszernek. Igazán be lehetne vezetni a rendszert otthon is, irtó sokat tanul belőle az ember, plusz a 1x3 dolgozat sokkal jobb minőségű, mint az 1+1+1 lenne, ha értitek, mire gondolok. Arról nem is beszélve, hogy a javító tanároknak mennyi időt spórolunk. Szerencsém van a két másik sráccal (Mads és Christian), mert szépen kiegészítjük egymást. Mads gyorsan ír és úgy, mintha az írógép-korszakból jött volna, míg Christian és én szöszmötölősek vagyunk. Így Mads munkáját gyakran át kell szabdalni, a helyesírását javítgatni (még én is tudom ám! :) viszont azzal, hogy ilyen termelékeny, minket is ösztönöz. Általában 5 témát kapunk, mindegyik egy aktuális újságcikken vagy politikus véleményén alapul, amit aztán értelmezés-elemzés-diszkusszió részekben kell feldolgozni. A témaválasztásban irtó mázli, hogy eddig minden alkalommal, egymástól függetlenül ugyanazt választottuk mind a hárman, így nem kellett senkit leszavazni. Great minds think alike. :) Mielőtt elkezdenénk dolgozni, megtervezzük, hogy mit is fogunk mondani, nagy rajzokat alkotunk a táblára és mindenki kiválasztja azt a részt, amihez a legtöbb kedve van. És mindig valahogy másra esnek a könnyebb (értelmezés) meg a nehezebb (diszkusszió) részek, úgyhogy igazán nem mondhatjuk, hogy potyautas lenne bárki is. Reggelente találkozunk az egyetemen, beülünk egy tanulószobába, és egy ebédszünettel este 5-6-7-ig dolgozunk. Utána aztán nyugodt lelkiismerettel mehet haza láblógatni mindenki, megegyezés, hogy otthon nem foglalkozunk a dologgal, ezt nevezem laza vizsgaidőszaknak! :) Az első dolgozatot egy szocialista politikusnő nemrég megfogalmazott 9 téziséről írtuk. Ebben a politikusnő amolyan programot hírdetett, megreformálandó a népszerűségéből sokat vesztett szocialista pártot, a téziseket aztán országszerte "falugyűléseken" szellőztette, az aktívan résztvevő állampolgárok ajánlatokat tehettek a 10. tézis megfogalmazására. Ez szép alapot adott a demokrácia-elméletek (választói aktivitás, deliberatív demokrácia) bemutatásához, aztán pedig azt kellett fejtegetünk, hozzásegíti-e a 9 tézis a szocialistákat a következő választásokon való győzelemhez (szerintünk nem). :) De írtunk egy pépört a dán állam ellen októberben hozott elmarasztaló Európai Bírósági ítélettel kapcsolatban (a bíróság szerint a dán jogszabályok túlságosan kirekesztőek a többi EU állampolgárral szemben), ennek kapcsán azt elemeztük, hogy mekkora befolyása van az EB-nek a tagállamok jogalkotására, hogy mennyiben tér el az európai bíráskodási hagyomány a skandináv modelltől (sokban), és hogy miért ellenkeznek a dánok az EU-val szemben (ezt a részt nemdán szemmel szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy igen szépen megírtam). Ezek után az utolsó pépörünk -ami a globalizált világ időhiányban szenvedő átlagemberének a marxi modellhez hasonló munkától való elidegenedéséről és annak lehetséges megváltoztatásáról, valamint a tulajdonhoz való viszony locki értelmezéséről szólt- már határozottan könnyű munkának bizonyult. Aki idáig eljutott az olvasásban, megérdemel egy virtuális fejsimogatást. :)

És nemrég a munkahelyemen meg kellett tanulnom inzulint beadni egy cukorbeteg lakónknak, egy darab uborkán gyakoroltattak. Csupa új dolgokat tanulok, csupa új dolgokat.