Holnap kezdődik a nagyböjt, úgyhogy épp itt volt az ideje lassan elkölteni a karácsonyi pénzemet. Vettem hát -méghozzá harmadáron- egy olyan, de olyan paplant, mint amim még nem volt soha. Igazi skandináv, egyrészt mert irtó meleg másrészt meg mert a szokásos 200 helyett 220 centi hosszú. Végre valami, ami az én magasságomhoz készült!
Az egész nincsen másfél kiló és tulokgyapjúval van töltve. Puha, meleg, fini. Így mostantól le lehet kapcsolni esténként a fűtést, és elég délután, mikor hazaértem visszakapcsolni, mert éjjel ezzel a paplannal nem fogok fázni. A fűtésszámlámon így remélhetőleg vissza is jön némileg a beruházás.
Közben pedig megünnepeltem a húshagyókeddet egy látogatással Illumék pékjénél, ahol is vettem egy fini, nagy, ropogós, lisztestetejű zsemlét, aminek aztán mindenféle jósággal megtöltöttem a hasát, majd ezzel az egésszel közvetlenül utána ebédre az én hasamat. No meg lőttem még egy réteges tésztából készült, krémmel töltött, omlós farsangi fánkot. Ami itt inkább farsangi zsömle. Van abban valami boldogító, amikor reggel fél 11-kor, már egy hasznos fél nappal a háta mögött, szép süteményesdobozzal a kezében hazafelé sétál az ember a napsütésben!
Amint látjátok, az élet meglehetősen apró örömei tesznek manapság boldoggá. Közben pedig esik a hó és már számolom a hátralévő heteket míg meglátogathatom Zsuzsikát, akinél már biztosan nyár lesz. Azt már kezdem feladni, hogy ide valaha is megérkezik majd.
Utolsó kommentek