Julcsikadaania

bbbbbbbbbzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz............bbbzzzzzzzzzzzz....bbbzzzzzzzzzzzzz

Hogyan repül a poszméh?

...a címe a tanulmánynak, amit az 5 napos vizsga alapjául kaptunk. Politikai poszméhnek (ez ugyanaz mint a dongó?) szokás nevezni a skandináv jóléti államokat, mivel a dongóhoz hasonlóan (amiről ugye tudjuk, hogy a testméret-szárnyméret aránya alapján a fizika törvényei szerint nem tud repülni, szerencsére ezt ő nem tudja) ezek a modellek a valóságban nem fenntarthatóak. Ha az egyén racionálisan gondolkozik ugyanis, akkor hamar rájön, hogy sokkal jobban megéri nem dolgozni és az igen gáláns segélyekből élni, mint nap mint nap dolgozni járni. Ha viszont egy szép napon mindenki abbahagyja a munkát és a segélyért indul azt persze azt nem lesz miből kifizetni, így a rendszer záros határidőn belül összeomlik. Valami miatt azonban a skandinávok ezt nem tudják és a rendszer működik, sőt abszolút versenyképes. A tanulmányban a bácsi azt fejtegeti, hogy a dolog titka a társadalmi tőkében (social capital) keresendő, ami a közgazdászok által meg nem magyarázható, titokzatos 25%-át teszi ki egy ország gazdaságának. (50% a humán erő, képzettség, ilyenek, a "szoftver", 25% pedig a gazdasági fejlettség, a "hardver", a maradék 25%-ot pedig homály fedi, efelett vitatkoznak a szociológusokkal karöltve a politikatudorok.) A szerző bácsi szerint a társadalmi tőke a bizalomban mérhető, merthogy ott, ahol bíznak egymásban az emberek sokkal egyszerűbb (ergo olcsóbb, hatékonyabb) üzletet kötni, mint ott, ahol egy csomó szabállyal kell korlátozni a másikat, nehogy hátba szúrjon bennünket.

Végeztek néhány nagyszabású felmérést, ahol az általam is feltett kérdéseket tették fel, vagy pontosabban állítások igaza felől érdeklődtek. Nos a bizalmi listát kevéssé meglepően a skandináv országok vezetik toronymagasan. Dánia áll az első helyen, az emberek 77 %-a hiszi azt, hogy "a legtöbb emberben a legtöbb esetben meg lehet bízni", 84 %-uk hiszi, hogy az állami intézményekben megbízhat az ember. Magyarország a 86 országos lista 40. helyén van, nálunk 21 % bízik a többi emberben, az intézményes listán sajnos nem vagyunk rajta, ha lesz időm, utánajárok, de van egy tippem, hogy ha lehet, az intézményeinkben még kevésbé bízunk. A listát egyébként Peru-Uganda-Costa Rica-Fülöp-szigetek-Brazília zárja, utóbbiban 4,8 % bízik az emberekben.

Azért ha belegondoltok, ezek a számok elég kemények. 10-ből 8 ember rábízza magát az államra, és 7 megbízik vadidegenekben. Ez némileg megmagyarázza, miért nincs a metrón (szinte) soha ellenőr, hogy miért pakolják ki az összes gyümölcsöt az utcára a kereskedők, hogy miért nyitja az egyetem ajtajait az ember diákja, hogy miért hagyják a táskájukat a kávézó asztalán a lányok, ha elmennek mosdóba. A minap jutott eszembe, hogy ha otthon egyedül megyek misére, még a templomban is magammal viszem áldoztatáskor a kis táskámat. Vagy csak én vagyok bizalmatlan? De itt mondjuk eszembe sem jut.

Még egyszer sok-sok köszi a válaszokat, gyönyörűen igazoltátok a várakozásaimat: alapvetően nem bízunk senkiben, de ha mégis, akkor az emberekben talán egy kicsikét, de az intézményeinkben tutira egyáltalán, még véletlenül sem. Svendsen bácsi szerint nem ez a jó állam titka, de ne aggódjatok, én írtam az elemzés/kritika részét a dolgozatunknak és szerencsére találni azért az elméleten fogást párat, úgyhogy még van remény. :)

Ja, és 5x24 óra alatt kell(ett) 20 oldalt írnunk a témáról 3-man, elemezni a tanulmányt, kritizálni a tanult elméletek alapján, aztán meg azt fejtegetni, vajon a társadalmi tőke valóban-e és ha igen, mennyiben meghatározó a jóléti állam kialakulása szempontjából. Holnap befejezzük, remélem, jó dolgozat lett.

u.i. Érdeklődő olvasóimnak itt van néhány érdekesebb helyezés az általános bizalmi listáról: USA - 13. hely (42 %), Oroszország - 29. hely (31 %), Belorusszia, Ukrajna, Bulgária, Csehország, sőt még Albánia is előttünk, ami viszont meglepő: Franciaország: 50. helyezés, 23 %. Azért vagyunk mi előbbre, mert az elmúlt 25 évben az összesített eredményünk 25 %, így megelőzzük a franciákat, a '80-as évek óta egyébként drasztikusan romlott otthon az emberekbe vetett bizalom, ötlet, hogy miért?