Még mindig el-elcsodálkozom a rengeteg ádventi hagyományon, amivel a dánok megtöltik a decemberüket. A karácsonyi sör a J-nappal, a rengeteg julefrokost csak a partis része a dolognak, de péládul apró de nagyon kedves szokás az ádventi naptárral kapcsolatos hagyományok sora. Persze ádventi naptárunk nekünk is van otthon, mint a legtöbben, én is mindig kaptam gyerekkoromban, tudjátok, olyan papírnaptárkát minden napra kis darab csokival. De aztán valahogy a gyerekkorral ez az ádventi naptár dolog is elmúlt lassan.
Itt bevett szokás felnőttek között is ádventi naptárt ajándékozni. Persze lakótársaim szüleik szemében ebből a szempontból -hozzám hasonlóan- még szintén gyerekek, de legtöbbjük kap november végén egy nagy csomagot, 24 számozott, kicsi ajándékkal. Legtöbbször apróságok persze, egy naptárgyertya (mint a képen) 
amin naponta kell egy számnyit égetni, egy jobb fajta konzerv, fűszer, olivaolaj, édesség, egy kis karácsonyi dekoráció, angyalka, kézkrém, szőlőzsír, szóval olyasmi, amit egy anyuka amúgy is csomagol a kollégista gyerekének. Párok, barátok is gyakran csinálnak egymásnak ádventi naptárt 24 ajándékkal, gyakran tényleg csak egy-egy gyufásskatulyányi valami van benne, de akkor is móka, hogy minden napra jut egy ajándék ebben a sötét, párás, szotyogós hónapban.
A kedvencem mégis a tévécsatornák ádventi naptára. El nem tudom képzelni, otthon ez miért nem jutott még egy csatornának se az eszébe (vagy ha igen, világosítsatok fel). Évtizedek óta minden évben a köztévé és legalább az egyik kereskedelmi csatorna is ad főműsoridőben, egymás után, vagyis nem konkurrenciában egy 24 részes családi sorozatot.
A recept szépen körülhatárolható: 24 darab, 25 perces rész, valós időben (azaz a filmben is december elseje, másodika, stb. van), a téma általában a karácsony megmentése méghozzá az emberek és a karácsonyi manók (Nisszék, a gyertya dekorációján láthatjátok illusztrálva) közötti évezredes együttműködés megerősítésével. Az emberi nemet általában egy 12-13 éves korú főhős képviseli, a Nisszék pedig jószándékú, de butácska lények, akik imádják a tejberizst (amit a dánok csak decemberben esznek) és a Nissze-sört, ami egy kis alkoholtartalmú, édeskés sör, amit Dániában a gyerekek is, igen, a gyerekek is isznak karácsonykor. Mikor ezt anno megtudtam, sok dánokkal kapcsolatos dolog megvilágosult. :) Ja, és minden részbe kell egy szám is, úgyhogy egy csomó azóta népszerűvé vált slágert eredetileg egy ilyen julekalender-hez írtak.
Majdnem minden évben készül új sorozat is, de az idei kedvencem egy pár évvel ezelőtti amit a köztévé ad idén, a címe Jézus és Jozefine. A főhősnő, Jozefine egy 12 éves, fehérhajú igazi dán kislány, tele van kérdésekkel és nem hajlandó semmit elhinni csak azért, mert a felnőttek azt mondják, hogy az úgy van. Teológiai kérdésekben előnyös a helyzete: édesanyja lelkész és mint ilyen az átlagosnál is jobban készül a karácsonyra. Amikor a szentesti prédikációját írja, Jozefine teológiai kérdésekkel bombázza, és persze a prepubi kis lázadó nem igazán éri be az anyja "azért tudjuk hogy így van, mert hisszük" jellegű válaszaival.
Tiszta mázli ezért, hogy felfedezi: a szomszédos régiségboltban kiállított Betlehem igazából egy időgép. Elég az embernek az ujját a kis jászolkába tenni és hipp-hopp máris a 12 éves Jézus korában Názáretben találja magát. Innentől kezdve Jézus és Jozefine (akik csodás módon mind dánul beszélnek :) elkezdenek barátkozni. 5-e van, úgyhogy eddig ugye csak 5 rész volt, és én nem is láttam mindet belőle, de nagyon kis szimpatikus mese. Mária például igazi belevaló anyuka, József meg egy békés apuka, egy kis csibészes apa-fiú kapcsolattal (egyszer pl. megkéri Jézust, nem változtat-e át egy korsónyi vizet neki borrá, mert este találkozik a haverokkal). De nem csak borrá, almalévé is tudja változtatni a vizet, mint kiderül. :) Nem tudom, mi lesz a kimenetele a mesének, de a főcímdal szövege ígéretes: Jézus megtanítja Jozefinét, hogy hinni kell a csodákban, hogy hinni kell a szeretetben.
Utolsó kommentek