A szemináriumainkon általában két tanár tanít, hogy legyen kivel konzultálniuk nekik is. A mai Politológiai Alapismeretek óránkat a másik srác tartotta, akivel eddig én még nem találkoztam (a félév első óráját ugyan ő tartotta, de azt a dán légtérben ugyan, de repülőn ültem ugyanis végig). És ezennel örömmel jelenthetem be, hogy megtaláltam jövőbeli férjemet (lásd: How I met your mother, 1. évad, 1. epizód). A tanárbácsi gyönyörű, magas, okos, babaarcú, okos (mégegyszer, mert nagyon az), vicces és nyolcvankettes. Ezen a legutóbbi részleten és azon, hogy a pénzügyminisztériumban dolgozik és eddig két könyv társszerzője, nem bírom túltenni magam.
Ezzel egy időben arra is rá kellett döbbennem, hogy a 22-23 éves dán fiúknál már csak a 26-27 éves dán fiúk szebbek. Komolyan, minden szemináriumvezetőm 79 és 82 között született, és szerelmes vagyok mindegyikükbe. Persze a mai viszi a pálmát, de ilyen srác az életben nem szingli még Dániában sem, szóval jobb lesz a realitásoknál maradni. Komoly energiákat fektetek annak a felderítésébe, miként tudnék korosztályszintet ugrani, első lépésként elhívattam magam Maibrit barátnőmmel a Radikale Ungdom (egy politikai ifjúsági szervezet, jobbközép liberális, legalábbis dán viszonylatban) nagy évnyitó fogadására néhány hét múlva, csupa huszasévei végén járó fiatal politikuspalánta, nyamm, már alig várom.
Utolsó kommentek