Julcsikadaania

Néha még mindig eltátom a szám a "minimalizáljuk az adminisztrációt" projekt részeként apró, hétköznapi csodaként elém táruló technikai megoldásokon, ahogy könnyen csusszan a kés az ügyintézés vajába. Ma kétszer is megtörtént ez a csoda velem: először is, elkészültünk a dolgozatunkkal (pedig péntek dél a határidő, úgyhogy juhuuu, juhuu), majd feltöltöttük az egyetemi rendszerbe (ami a learning 3.3 nevet viseli, hasonló nagyon a moodle-höz, távolról pedig a Neptun/ETR-hez, egy szeptemberi bejegyzésben hosszan írtam róla, ha valakit érdekel). Szóval ott ülünk, és azon gondolkoztunk, vajon be kell-e küldeni mindhármunk oldaláról, mikor megnyílik egy ablak az osztály névsorával, ahonnan csak hozzá kellett adnunk magunkat a szerzőkhöz. Najó, ez lehet, hogy nem nyűgözött le benneteket, de a második, most tapasztalt kis cukiság talán igen: egy pályázathoz kell a dán apeh tavalyi évről küldött összesítése, és égen-földön kerestem bár, sehol nem találtam apeh-os levelet. Na, fene vigye ezt is, gondoltam, kellett nekem januárban költöznöm, pont mikor minden pénzintézet levelezik az emberrel, biztos elkallódott a postaláda-névcserében (nem dobnak be levelet, ha nem áll a neved a postaládán, ezért annyi név van mindig kinn, ahányan ott laknak, kisgyerekeké is). Gondoltam, írok apeh néniéknek, hogy küldjék már el mégeccor, mikor rákeresve látom, hogy nem is küldték ki nekem egyáltalán, mert az oldalukon, a praktikus kis digialáírásommal 2003 óta minden évre szóló összesítésemet simán, hitelesített példányban kinyomtathatom. Lehet, hogy otthon is megoldható az ilyesmi, de én még eddig ilyet nem tapasztaltam, úgyhogy most éppen le vagyok nyűgözve, milyen egyszerű lehet néha az ügyek intézése.