Julcsikadaania

Noésakkor megvan a gólyatábor témája! Minden alkalommal újra és újra ledöbbenek a dánok szervezőkészségén, hogy minden vacak kis partit micsoda energiabedobással képesek a legkisebb részletekig megtervezni, kiosztani, találkozókat szervezni (igen, Bálint, bizottságokat…

Én nem tudom, mi van, de amióta megérkeztem, ami pedig már három hete volt minden áldott nap ragyog a nap és alig esik az eső is, például még egyetlen egyszer sem áztam meg. És felemelő látni az iGoogle-ön, hogy melegebb van (15 fok) mint Budapesten, ha-ha! Najó, ez talán nem volt…

Ma kimostam és elpakoltam a kis nyári kabátkámat meg a szandáljaimat, szomorú, de már nem lehet tovább kábítani magunkat, ideje újra felfedezni, milyen finom puha anyagokból készülnek a sálak és a kesztyűk és mélyeket lélegezni reggelente a csípős-friss párából míg az ember…

...de remélem, hogy a többi már nem lesz az, mert lassan túlvagyok a sokkhatáson. De puhh, hát a több napos offlány-létre persze mint mindig, most is van magyarázatom (ahogy Édesapám mondaná, ismét bebizonyosodik, hogy jogásznak kellett volna mennem). A munka kontra gólyamóka…